HNS Műszaki Fejlesztő Kft., Győr

Ádánd község Siófoktól 12 kilométerre fekszik. Iskolánk csendes, nyugodt környezetben, a katolikus templom utcájában található. A múlt század fordulóján az épületegyüttes még cselédlakásként és intézői lakásként működött. Ezt később átalakították, s kialakult az iskola mai arculata. Tanulóink csendes, nyugodt, tágas, felújított tantermekben tanulhatnak. Az iskola szép, parkosított udvara önfeledt játékoknak és rendezvényeknek is megfelelő teret nyújt. Fekete István mindannyiunk tudatában úgy él, mint a Tüskevár, a Bogáncs, a Vuk és Kele szerzője. Ifjúsági regényein és állattörténetein több generáció nőtt fel. Fekete István 1900 január 25-én született a Somogy megyei Göllén. Az általános iskolát Göllén majd Kaposváron fejezi be. Tanulmányait gazdasági karon folytatja Debrecenben, mivel itt nem érzi jól magát, tanulmányait befejezi. Mezőgazdászként végez 1924-ben. Bakócára kerül, itt kap segédtiszti állást. Itt ismeri meg feleségét, Piller Editet. Hamarosan Ajkára költöznek. Ajkán vezető gazdatiszti állást kap. Felvirágoztatja az uradalmat. Sokat hódol szenvedélyének, a vadászatnak. Barátságot köt Kittenberger Kálmánnal, a neves Afrika vadásszal. Közösen szerkesztik a Nimród című vadászújságot. Az 1936-os év hozza meg számára a fordulatot. A Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatára megírja A koppányi aga testamentuma című regényét, mellyel megindul írói pályafutása. Író karriere 1949-ig töretlen. Utána mellőzik, hiszen szocialista kultúrpolitika nem tűri a keresztény, igazmondó írókat. Az Új Ember és a Vigília című lapoknak ír. Az 1950-es években több mezőgazdasági szakkönyvet ír, illetve regényeiben megjelenik az ember és a természet kapcsolata. 1960-ban József Attila- díjjal tüntették ki Tüskevár című regényéért. Több regényéből készült sikeres film, így a Bogáncs, a Tüskevár és rajzfilmen a Vuk. Nagyon erős dohányos volt, ami miatt 1968-ban már kapott egy szívinfarktust. 1970-ben újabb infarktus következtében halt meg Budapesten.